A III. Krúbi az az album, amiről egy számot sem raknék rá a playlistemre. Egyet sem tennék be mosogatás vagy takarítás közben háttérzajnak. Nem hallgatnám őket az autóban ülve vagy a 47-es villamoson utazgatva. Nem emelgetnék rájuk súlyzókat a konditeremben és futás közben sem szeretném ha a fülemben szólnának. Nem buliznék rájuk az esküvőmön vagy a gyerekem megszületése utáni tejfakasztón. Nem hallgatom őket munka közben, mikor a legmonotonabb feladatokat végzem és egyiket sem tenném be egy hosszú repülőút során altató gyanánt. Nem állítanám be egyiket sem ébresztőnek vagy csengőhangnak és nem szeretnék bugyuta Tiktok videók aláfestőzenéjeként találkozni velük. Mióta megjelent az album háromszor hallgattam végig. Mindháromszor egybe az egészet. Az…

Bret Easton Ellis „A Szilánkok”-kal képes volt újra a pályája eléjén tapasztalható minőséget szolgáltatni. A helyszín ismét Los Angeles, a korszak pedig a nyolcvanas évek eleje – Ellis fiatalkorának időszaka -, ahol egy csapat a felnőtté válás kapujában álló, elitsulis fiatal életébe csöppenünk, hogy aztán a precízen felépített narratíván keresztül eljussunk a sorsukat meghatározó tragikus végkifejletig. A cselekmény narrátora maga az író Bret Ellis, aki a jelenből visszatekintve meséli el az 1981-es tanév történetét a Buckley-n és egyben vázol fel egy egyáltalán nem túlromantizált korrajzot fiatalságának időszakáról. A szokásos Ellis-i világ külsőségei természetesen ebben a regényben is megelevenednek. A könyv szereplői szinte kivétel nélkül az amerikai társadalom elitjének tagjai, akik…

A híd című legújabb magyar reality-sorozat úgy viszonyul a hazai kereskedelmi televíziók „valóság” műsoraihoz, mint az Aranyélet a Barátok Közthöz. A sorozat zsáneréből fakadó műfaji klisék, a szereplők motivációi, de sok esetben még a dramaturgiai fordulatok is megegyeznek a jól ismert reality receptúrával, de a minőségbeli ugrás, mind filmtechnikai, mind narratív szempontból már az első pillanatokban érzékelhetővé válik. A Híd egyik legnagyobb erénye, hogy a szereplőgárdáját végre nem 8 általánost végzett kültelki prolik alkotják, akik egymás testnyílásaiból ki-be járkálva fröcsögik a fekáliát a nézők megbotránkoztatása céljából. A szereplők között akad elméleti fizikus, színész, formatervező, versenysportoló, akik a helyenként nagyon különböző háttér ellenére is képesek megteremteni maguk között egyfajta kulturális minimumot.…

Az Oppenheimer az a fajta film, amelyért érdemes manapság még moziba járni. Cristopher Nolan eddigi munkássága engem személy szerint nem nyűgözött le annyira, mint amennyire nagyra taksálja őt a hollywoodi közvélemény. A Memento egy kétségtelen mestermű, melynek színvonalához az angol rendező azóta sem tudott felnőni a szememben hiába a Batman trilógia mai napig emlegetett korszakalkotó hatása. Az Oppenheimer azonban az utóbbi idők egyik, ha nem a legnagyszerűbb filmje. Az atombomba atyjának sztorija mindent tud amit egy film alapanyagának tudnia kell. A cselekmény a 20. század történetének talán legfontosabb és egyben legbestiálisabb eseményét tárja fel a szubjektív személyes és az objektív történeti szempontokat egyaránt bemutatva, miközben betekintést enged a történelem legnagyobb…

Már tavaly általános vélekedés tárgya volt, hogy az idei év egyik legjobban várt mozifilmje a Barbie lesz. A platinaszőke játékbaba életének élőszereplős feldolgozása nem csak a gyermekkoruk gondtalan pillanatainak felidézésére vágyó, tetőtől talpig rózsaszínbe öltözött lányok érdeklődésére tartott igényt, de minden ember számára érdekes filmélménnyel kecsegtetett, aki a konzuméria ékkövének számító szimbólum ledöntését várta a filmtől. Ha Barbie dekonstrukciójára nem is került sor, az mindenképp elmondható, hogy a Greta Gerwig (Kisasszonyok, Lady Bird) által jegyzett alkotás új nézőpontba helyezte a világszerte kislányok millióinak legnagyobb örömforrásaként szolgáló játékfigura megítélését. A cselekmény során Barbie kénytelen kilépni abból a habkönnyű, infantilis szivárványéletből, amely sztereotipikus létének minden mozzanatát ellenálhatatlanul csillógóvá és tervszerűvé teszi. Az…

A Netflixen futó You a sorozatgyilkos zsáner hosszú idők óta legelőremutatóbb darabja. Adott egy gyerekkorban traumatizált fiatal férfi, akinek szeretetnyelve a kiszemeltjei lelki vagy adott esetben testi épségére veszélyt jelentő emberek meggyilkolása. A sorozat társadalmi igényű megközelítése és szatirikus, groteszk jellege révén túlmutat a meglehetősen sablonos, klasszikus „mi játszódik a pszichopata gyilkos agyában” típusú, mára tömegessé váló műfajfilmeken és sorozatokon. Az azonosulási pontot itt nem csak, hogy a legtöbb esetben a gyilkos személye jelenti, de tulajdonképpen az emberölés ténye is bocsánatos bűnné válik, amint jobban elmélyülünk az áldozatok lelki és erkölcsi világában. Joe – akit a Gossip Girl típusú penetráns tinivígjátékok világából érkező Penn Badgley alakít több, mint meggyőzően –…

Hogy miért a Nagyítás a legmeghatározóbb filmes élményem?  Elsősorban azért, mert számomra ez az alkotás mutatja be a legjobban az emberi tudat belső motívumaiból táplálkozó projekció és az objektív valóság közötti kontraszt egymásra gyakorolt hatását. Mindannyian a saját belső tudatállapotunk perspektívájából alkotunk képet a külvilág jelenségeiről. Ebből az alapállásból kiindulva tehát joggal feltételezhetjük, hogy nem létezik a kompletten megismerhető, minden szempontból objektívnak vélt valóságértelmezés. A külvilágról alkotott képünk a tudat egy-egy illuzórikus lenyomatának kimerevített pillanata, melyet szinte mindig a saját vágyképeinkkel, félelelmeinkkel, sóvárgásaink tárgyával töltünk fel. Michelangelo Antonioni filmje pontosan ennek a témának szentelte élete egyik, ha nem a legnagyobb művének nevezhető Nagyítas című alkotást. A film 1966-ban formabontó módon…

A Maléna című film egy embertelen világban játszódik, ahol a puritán prüdéria álarca mögé bújva mindenki a saját ösztönvilágának a rabja. Hasonlóan a Dogville című filmhez itt is egy bajbajutott nő idegenek általi kiszolgáltatottságát és az ebből fakadó meghurcolását követhetjük végig. A Maléna Guiseppe Tornatore filmje, egy, a fasiszta Olaszország idején játszodó dráma, amely minden jóérzésű emberben joggal vált ki dühöt és gyengéd empátiát egyaránt. A történet szerint Maléna egy dél-olasz kisvárosba érkezik, miközben férjéről kiderül, hogy elesett a háborúban. A nő kirívó szépsége és özvegyi státusza a falu férfi lakosságát túlbuzgó szexuális vágyakkal, míg a nőket mérhetetlen ellenszenvvel és féltékenységgel ruházza fel. Maléna így két tűz közé szorul, egyszerre…

Az A24 mára megkerülhetetlen tényezővé vált a kortárs filmgyártás világában. Legújabb dobásuk a Beef Netflixes sorozat, mely minden elemében beleillik az elmúlt években új lendületet kapó, a kapitalista rendszerkritikán alapuló, szatírikus elemekkel rendelkező, fekete humorú szociodrámák (Élősködők, Joker, Squid Game, A Szomorúság háromszöge) sorába. A fogyasztói társadalom polarizációja által gerjesztett düh és a kapitalista gazdasági rendszer nyomasztó légköre együttesen olyan frusztráció előidézésére képes, amely az élet leghétköznapibb szituációinak egészen szélsőséges mértékű eszkalációjához vezet. A sorozat persze nem mellőzi az egyéni felelősség felvillantását sem. A sorozat főszereplői erkölcsi, morális értelemben ugyanis legalább annyira megvetendőek, mint az a rendszer, amelyben élni kénytelenek. Az igazi konfliktus nem az, amit két habzószájú autóvezető egy…

A kétezer-húszas évek elejére végre sikerült túllépni az Ameikai Pite és más hasonló mentális kútmérgezést előidéző, gagyi, a fiatalok szexuális életével foglalkozó tinivígjáték árnyékán. A Sex Education külsőségeiben persze megőrizte az említett zsáner sajátosságait,  de a karakterek komplexitásával és a téma edukatív jellegű megközelítésével az alkotók képesek voltak értékekkel megtölteni ezt az amúgy meglehetősen kommersz műfajú sorozatot. A progresszív wokeizmus persze mindvégig átjárja a cselekményt. A sorozatban minden második fiatal a saját neméhez vonzódik, vagy a szexuális spektrum valamely szélsőségéhez sorolja a saját nemi identitását. Ez a körülmény ugyan nem ront nagyon az összhatáson, ráadásul brit sorozatról lévén szó, az adott kulturális környezetben még adekvátnak is tekinthető a különféle szexuális…