{"id":301,"date":"2025-03-09T19:16:18","date_gmt":"2025-03-09T18:16:18","guid":{"rendered":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/?p=301"},"modified":"2025-03-22T12:10:28","modified_gmt":"2025-03-22T11:10:28","slug":"a-tagadas-kulturaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/2025\/03\/09\/a-tagadas-kulturaja\/","title":{"rendered":"A tagad\u00e1s kult\u00far\u00e1ja: Emilia P\u00e9rez"},"content":{"rendered":"\n

Az idei Oscar-g\u00e1la legmegoszt\u00f3bb filmje minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an az Emilia P\u00e9rez volt. A film kapcs\u00e1n kialakul\u00f3 t\u00e1rsadalmi pol\u00e9mia azonban nem t\u00f6bb, mint a 21. sz\u00e1zadi kult\u00farharc egyik \u00fajabb \u00fctk\u00f6zete, amelyben az elfog\u00f3dott kritik\u00e1tlans\u00e1g csap \u00f6ssze a d\u00fch\u00f6dt tagad\u00e1ssal. Na, de mit nyer a n\u00e9z\u0151 mindezzel? Nem sokat. <\/strong><\/p>\n\n\n\n

A t\u00e9t n\u00e9lk\u00fcli toleranciakamp\u00e1nyokn\u00e1l nem sok ideges\u00edt\u0151bb jelens\u00e9g tulajdon\u00edthat\u00f3 a modern korszellemnek. A sek\u00e9lyess\u00e9gben lubickol\u00f3 szolidarit\u00e1si ki\u00e1ll\u00e1sok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha sek\u00e9lyess\u00e9g\u00fckben a m\u0171v\u00e9szi, kultur\u00e1lis horizontot ostromolj\u00e1k, f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl a bin\u00e1ris elfogad\u00f3-kirekeszt\u0151 dichot\u00f3mia martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztik a filmm\u0171v\u00e9szetet, irodalmat, zen\u00e9t, sz\u00ednh\u00e1zat. K\u00e9sz\u00fclt err\u0151l 2023-ban egy nagyszer\u0171 film, melynek c\u00edme American Fiction \u00e9s amely film mostanra m\u00e9ltatlanul elfeledett\u00e9 v\u00e1lt, pedig minden eddigi k\u00eds\u00e9rletn\u00e9l pontosabban taglalja az identit\u00e1skult\u00fara \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9nek abszurdit\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A kult\u00far\u00e1t szek\u00e9rt\u00e1borok ideol\u00f3giai meggy\u0151z\u0151d\u00e9seinek kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 degrad\u00e1l\u00f3 jelens\u00e9g persze nem \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll \u00e9s mint egy v\u00e9gletesen dualista kult\u00fara egyik vadhajt\u00e1sa, t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en megteremtette a saj\u00e1t maga ellent\u00e9zis\u00e9t, amely tal\u00e1n m\u00e9g visszatasz\u00edt\u00f3bb form\u00e1ban \u00f6lt testet, mint maga a c\u00e9ltalan progresszi\u00f3. A v\u00e1laszreakci\u00f3 primit\u00edvebb, mint valaha \u00e9s olyan tragikomikus jelens\u00e9gek k\u00e9p\u00e9ben \u00f6lt testet, mint a Trumpizmus, illetve annak eur\u00f3pai megfelel\u0151i. A vad tagad\u00e1sk\u00e9nyszerb\u0151l politikai programot hirdet\u0151 populizmus persze alacsonyan cs\u00fcng\u0151 gy\u00fcm\u00f6lcs. Onnan ismerszik meg legink\u00e1bb, hogy legy\u00e1rt\u00e1s\u00e1hoz nem sz\u00fcks\u00e9ges szellemi energi\u00e1t befektetni, gondolatokat \u00e9s v\u00edzi\u00f3kat alkotni \u00e9s alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lni egy rossz alternat\u00edva ellen\u00e9ben.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A messzir\u0151l ind\u00edt\u00f3 bevezet\u0151 indokolts\u00e1g\u00e1nak t\u00e1rgya a jelen kritik\u00e1ban taglalt film, a 13 Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt (\u00e1m abb\u00f3l csup\u00e1n kett\u0151t elnyer\u0151) Emilia P\u00e9rez. Mivel az alkot\u00e1s maga meglehet\u0151sen k\u00f6z\u00e9pszer\u0171, ez\u00e9rt \u00fagy \u00e9reztem sokkal fontosabb a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte kialakult k\u00f6zbesz\u00e9dr\u0151l \u00edrni, mintsem a film l\u00e9nyegi min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, szatirikus volt\u00e1r\u00f3l, esetlen cselekm\u00e9ny\u00e9r\u0151l, helyenk\u00e9nt par\u00e1d\u00e9s, helyenk\u00e9nt vicces, helyenk\u00e9nt tragikus bet\u00e9tdalair\u00f3l \u00e9s k\u00f6zponti \u00fczenet\u00e9r\u0151l, amely messze nem mer\u00fcl ki a transznem\u0171s\u00e9g pozitivista \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban. \u00c9rdemes lesz\u00f6gezni, az Emilia P\u00e9rez nem egy j\u00f3 film. Vicc, hogy ak\u00e1r csak egy Oscar jel\u00f6l\u00e9s is \u00f6sszej\u00f6hetett neki egy olyan filmes \u00e9vben, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Challengers-t, a Kinds of Kindness-t vagy az Apprentice-t adta a vil\u00e1gnak. Ett\u0151l eltekintve k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl vannak er\u00e9nyei, amelyekr\u0151l ugyanakkor senki nem besz\u00e9l. Itt \u00e9rkez\u00fcnk el a bevezet\u0151 utols\u00f3 mondat\u00e1nak visszacsatol\u00e1s\u00e1hoz, az ellenforradalmi tagad\u00e1s \u00e9rtelmet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 volt\u00e1hoz. <\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

Az ugyanis vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1ll, hogy az Emilia P\u00e9rezt senki nem az alapj\u00e1n \u00edt\u00e9li meg, hogy milyen a cselekm\u00e9nye, milyen a karakter\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, milyen operat\u0151ri munka van m\u00f6g\u00f6tte vagy relev\u00e1nsak-e azok a t\u00e1rsadalmi \u00fczenetek, amelyeket a film a z\u00e1szlaj\u00e1ra t\u0171z. A transznem\u0171s\u00e9g tematiz\u00e1l\u00e1sa ellen\u00e9ben a kollekt\u00edv tagad\u00e1sk\u00e9nyszer nem rendelkezik \u00e9rtelmez\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1ggal. Egyszer\u0171en nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy \u00e9rv\u00e9nyt szerezzen a saj\u00e1t \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak, ami a kult\u00faracsin\u00e1l\u00e1s k\u00f6zponti, politikai, hatalmi b\u00e1zisainak egyik legf\u0151bb c\u00e9lja. A probl\u00e9ma csup\u00e1n az, hogy ma m\u00e1r ez a v\u00e9lem\u00e9ny az uralkod\u00f3. A filmfogyaszt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge az \u00fczenete alapj\u00e1n \u00edt\u00e9li meg filmet holott ez pont ford\u00edtva kellene, hogy t\u00f6rt\u00e9njen.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

Ugyanis lehet sz\u00f3 transzokr\u00f3l, melegekr\u0151l, etnikai kisebbs\u00e9gek tagjair\u00f3l, vagy b\u00e1rki emberfi\u00e1r\u00f3l ezen a vil\u00e1gon, mindenkir\u0151l lehet j\u00f3 \u00e9s rossz filmet gy\u00e1rtani, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy \u00e9rint-e minket az adott t\u00e9ma vagy sem, esetleg szimpatiz\u00e1lunk az \u00fcggyel vagy \u00e9ppen ellenezz\u00fck. Az \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let meghozatal\u00e1hoz azonban musz\u00e1j le\u00fclni a film el\u00e9, v\u00e9gig n\u00e9zi az alkot\u00e1st \u00e9s elgondolkodni azon, hogy milyen \u00fczenetet, milyen m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00f6kkel, milyen perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l t\u00e1rt el\u00e9nk a rendez\u0151, \u00edr\u00f3, zeneszerz\u0151. Am\u00edg ez nem t\u00f6rt\u00e9nik meg addig marad a k\u00e9nyszeredett \u00e9ljenz\u00e9s \u00e9s a vad tagad\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1kuuml\u00e9t. <\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az idei Oscar-g\u00e1la legmegoszt\u00f3bb filmje minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an az Emilia P\u00e9rez volt. A film kapcs\u00e1n kialakul\u00f3 t\u00e1rsadalmi pol\u00e9mia azonban nem t\u00f6bb, mint a 21. sz\u00e1zadi kult\u00farharc egyik \u00fajabb \u00fctk\u00f6zete, amelyben az elfog\u00f3dott kritik\u00e1tlans\u00e1g csap \u00f6ssze a d\u00fch\u00f6dt tagad\u00e1ssal. Na, de mit nyer a n\u00e9z\u0151 mindezzel? Nem sokat.  A t\u00e9t n\u00e9lk\u00fcli toleranciakamp\u00e1nyokn\u00e1l nem sok ideges\u00edt\u0151bb jelens\u00e9g tulajdon\u00edthat\u00f3 a modern korszellemnek. A sek\u00e9lyess\u00e9gben lubickol\u00f3 szolidarit\u00e1si ki\u00e1ll\u00e1sok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ha sek\u00e9lyess\u00e9g\u00fckben a m\u0171v\u00e9szi, kultur\u00e1lis horizontot ostromolj\u00e1k, f\u00e9lre\u00e9rthetetlen\u00fcl a bin\u00e1ris elfogad\u00f3-kirekeszt\u0151 dichot\u00f3mia martal\u00e9k\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztik a filmm\u0171v\u00e9szetet, irodalmat, zen\u00e9t, sz\u00ednh\u00e1zat. K\u00e9sz\u00fclt err\u0151l 2023-ban egy nagyszer\u0171 film, melynek c\u00edme American Fiction \u00e9s amely film mostanra m\u00e9ltatlanul elfeledett\u00e9 v\u00e1lt, pedig minden eddigi k\u00eds\u00e9rletn\u00e9l pontosabban taglalja az identit\u00e1skult\u00fara \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9nek abszurdit\u00e1s\u00e1t.  A kult\u00far\u00e1t szek\u00e9rt\u00e1borok ideol\u00f3giai meggy\u0151z\u0151d\u00e9seinek kifejez\u0151eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 degrad\u00e1l\u00f3 jelens\u00e9g persze nem \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1ll \u00e9s mint egy v\u00e9gletesen dualista kult\u00fara egyik vadhajt\u00e1sa, t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en megteremtette a saj\u00e1t maga ellent\u00e9zis\u00e9t, amely tal\u00e1n m\u00e9g visszatasz\u00edt\u00f3bb form\u00e1ban \u00f6lt testet, mint maga a c\u00e9ltalan progresszi\u00f3. A v\u00e1laszreakci\u00f3 primit\u00edvebb, mint valaha \u00e9s olyan tragikomikus jelens\u00e9gek k\u00e9p\u00e9ben \u00f6lt testet, mint a Trumpizmus, illetve annak eur\u00f3pai megfelel\u0151i. A vad tagad\u00e1sk\u00e9nyszerb\u0151l politikai programot hirdet\u0151 populizmus persze alacsonyan cs\u00fcng\u0151 gy\u00fcm\u00f6lcs. Onnan ismerszik meg legink\u00e1bb, hogy legy\u00e1rt\u00e1s\u00e1hoz nem sz\u00fcks\u00e9ges szellemi energi\u00e1t befektetni, gondolatokat \u00e9s v\u00edzi\u00f3kat alkotni \u00e9s alternat\u00edv\u00e1t k\u00edn\u00e1lni egy rossz alternat\u00edva ellen\u00e9ben.\u00a0 A messzir\u0151l ind\u00edt\u00f3 bevezet\u0151 indokolts\u00e1g\u00e1nak t\u00e1rgya a jelen kritik\u00e1ban taglalt film, a 13 Oscar-d\u00edjra jel\u00f6lt (\u00e1m abb\u00f3l csup\u00e1n kett\u0151t elnyer\u0151) Emilia P\u00e9rez. Mivel az alkot\u00e1s maga meglehet\u0151sen k\u00f6z\u00e9pszer\u0171, ez\u00e9rt \u00fagy \u00e9reztem sokkal fontosabb a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte kialakult k\u00f6zbesz\u00e9dr\u0151l \u00edrni, mintsem a film l\u00e9nyegi min\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, szatirikus volt\u00e1r\u00f3l, esetlen cselekm\u00e9ny\u00e9r\u0151l, helyenk\u00e9nt par\u00e1d\u00e9s, helyenk\u00e9nt vicces, helyenk\u00e9nt tragikus bet\u00e9tdalair\u00f3l \u00e9s k\u00f6zponti \u00fczenet\u00e9r\u0151l, amely messze nem mer\u00fcl ki a transznem\u0171s\u00e9g pozitivista \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban. \u00c9rdemes lesz\u00f6gezni, az Emilia P\u00e9rez nem egy j\u00f3 film. Vicc, hogy ak\u00e1r csak egy Oscar jel\u00f6l\u00e9s is \u00f6sszej\u00f6hetett neki egy olyan filmes \u00e9vben, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Challengers-t, a Kinds of Kindness-t vagy az Apprentice-t adta a vil\u00e1gnak. Ett\u0151l eltekintve k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl vannak er\u00e9nyei, amelyekr\u0151l ugyanakkor senki nem besz\u00e9l. Itt \u00e9rkez\u00fcnk el a bevezet\u0151 utols\u00f3 mondat\u00e1nak visszacsatol\u00e1s\u00e1hoz, az ellenforradalmi tagad\u00e1s \u00e9rtelmet n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 volt\u00e1hoz. Az ugyanis vit\u00e1n fel\u00fcl \u00e1ll, hogy az Emilia P\u00e9rezt senki nem az alapj\u00e1n \u00edt\u00e9li meg, hogy milyen a cselekm\u00e9nye, milyen a karakter\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, milyen operat\u0151ri munka van m\u00f6g\u00f6tte vagy relev\u00e1nsak-e azok a t\u00e1rsadalmi \u00fczenetek, amelyeket a film a z\u00e1szlaj\u00e1ra t\u0171z. A transznem\u0171s\u00e9g tematiz\u00e1l\u00e1sa ellen\u00e9ben a kollekt\u00edv tagad\u00e1sk\u00e9nyszer nem rendelkezik \u00e9rtelmez\u00e9si hajland\u00f3s\u00e1ggal. Egyszer\u0171en nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy \u00e9rv\u00e9nyt szerezzen a saj\u00e1t \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak, ami a kult\u00faracsin\u00e1l\u00e1s k\u00f6zponti, politikai, hatalmi b\u00e1zisainak egyik legf\u0151bb c\u00e9lja. A probl\u00e9ma csup\u00e1n az, hogy ma m\u00e1r ez a v\u00e9lem\u00e9ny az uralkod\u00f3. A filmfogyaszt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge az \u00fczenete alapj\u00e1n \u00edt\u00e9li meg filmet holott ez pont ford\u00edtva kellene, hogy t\u00f6rt\u00e9njen. Ugyanis lehet sz\u00f3 transzokr\u00f3l, melegekr\u0151l, etnikai kisebbs\u00e9gek tagjair\u00f3l, vagy b\u00e1rki emberfi\u00e1r\u00f3l ezen a vil\u00e1gon, mindenkir\u0151l lehet j\u00f3 \u00e9s rossz filmet gy\u00e1rtani, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy \u00e9rint-e minket az adott t\u00e9ma vagy sem, esetleg szimpatiz\u00e1lunk az \u00fcggyel vagy \u00e9ppen ellenezz\u00fck. Az \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let meghozatal\u00e1hoz azonban musz\u00e1j le\u00fclni a film el\u00e9, v\u00e9gig n\u00e9zi az alkot\u00e1st \u00e9s elgondolkodni azon, hogy milyen \u00fczenetet, milyen m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00f6kkel, milyen perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l t\u00e1rt el\u00e9nk a rendez\u0151, \u00edr\u00f3, zeneszerz\u0151. Am\u00edg ez nem t\u00f6rt\u00e9nik meg addig marad a k\u00e9nyszeredett \u00e9ljenz\u00e9s \u00e9s a vad tagad\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1kuuml\u00e9t. <\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":308,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[59,5,37],"tags":[62,96,97,100,98,55,101,99],"class_list":["post-301","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika","category-kulturalis-riado","category-mark","tag-62","tag-emilia-perez","tag-jacques-audiard","tag-karla-sofia-gascon","tag-lmbtq","tag-musical","tag-selena-gomez","tag-zoe-saldana"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/301","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=301"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/301\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":326,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/301\/revisions\/326"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/308"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=301"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=301"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/mozigrund.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=301"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}