-
Messiás madárjelmezben – BIRD
Milyen szépséget lehet találni a nyomor szélén? S ha már nyomor, hol a határvonal az esztétikus és a mondhatni nyomorpornós ábrázolás között? Mitől lesz valaki proli? Miben rejlenek ezek az emberek?
-
Hogyan filézi ki a társadalmat a kapitalizmus – A KONYHA
Elnézést! Bevándorló került a kapitalista levesembe! Avagy mi a hatása a társadalmi lenézés lecsorgásának a kisemberre? Hogy jönnek létre ebből az árnyékszemélyek? Lehet egy gourmet film szociológiai? És fordítva? Kik a trumpizmus alapkövei Márk szerint?A mai adásunkból, amiben A KONYHA című filmről beszélgetünk kiderül.
-
Turizmus a pokolban – ROKONSZENVEDÉS
Egy újabb holokauszt film. Vagy mégsem? Mi újat tud mondani egy poszt-holokauszt film, anélkül hogy ne érződjön a mögöttes szándék (Oscar)? Hogy jön az egészhez a tábortűz, Kurt Cobain, meg Puzsér Róbert?
-
A tagadás kultúrája: Emilia Pérez
Az idei Oscar-gála legmegosztóbb filmje minden kétséget kizáróan az Emilia Pérez volt. A film kapcsán kialakuló társadalmi polémia azonban nem több, mint a 21. századi kultúrharc egyik újabb ütközete, amelyben az elfogódott kritikátlanság csap össze a dühödt tagadással. Na, de mit nyer a néző mindezzel? Nem sokat. A tét nélküli toleranciakampányoknál nem sok idegesítőbb jelenség tulajdonítható a modern korszellemnek. A sekélyességben lubickoló szolidaritási kiállások, különösen ha sekélyességükben a művészi, kulturális horizontot ostromolják, félreérthetetlenül a bináris elfogadó-kirekesztő dichotómia martalékává züllesztik a filmművészetet, irodalmat, zenét, színházat. Készült erről 2023-ban egy nagyszerű film, melynek címe American Fiction és amely film mostanra méltatlanul elfeledetté vált, pedig minden eddigi kísérletnél pontosabban taglalja az identitáskultúra értelmetlenségének…
Ezeket is érdemes megnézni
Bűn az élet: Kix
Az öncsalás társadalma: Sünvadászat
Adaptációnak gyáva, önmagában gyenge – THE LAST OF US S2
-
Traumámat épületben bontom el – A BRUTALISTA
Mi az építészet? Funkció, önkifejezés, művészet, vagy akár traumafeldolgozás? Tud újat mondani olyan témákban, mint a holokauszt, bevándorlás, és az amerikai álom? Nagyívű szellemi táplálék, vagy AI-al hígított silány műanyag termék? A mai adásból kiderül.
-
Tudott ez a film vérfrissítést hozni a mitológiába? – NOSFERATU
A mai adásban Faun és Márk elmondják mit kezdett Robert Eggers, A Boszorkány, A világítótorony, és Az Északi rendezője a filmtörténelem első horrorszörnyével, Nosferatu-val. Milyen új, eddig nem látott elemeket, üzeneteket tudott a rendező ebbe a sokszor elmesélt sztoriba beilleszteni? Ennyi év után, és ennyi film után hogy tud működni ez a történet? Képes „javítani” a vámpírok popkultúrális megítélésén, vagy a korszellem itt is megmutatja önmagát?
-
Vannak okos nők és vannak szép nők. De van metszet? – PARTHENOPÉ: NÁPOLY SZÉPE
Vannak okos ÉS szép nők, vagy nincs metszet a két csoport között? Elég ha valaki, / valami szép (de amúgy belül üres)? Lehet egy film túl „Olasz”? Ez a film tényleg egy intellektuális blöff? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Katica és Márk a PARTHENOPÉ: NÁPOLY SZÉPE film kapcsán.
-
Bűn az élet: Kix
A Kix a tavalyi év egyik meglepetésfilmjeként híresült el a köztudatban. Mikulán Dávid és Révész Bálint produkciója egyszerre sugározza a punkság kaotikusságát, a coming of age filmek feel good érzését és a legmélyebb drámai hatást, miközben nélkülöz minden olyan allűrt, amivel a jóléti demagógiában érdekelt alkotók jellemzően vissza szoktak élni. Alkotásuk így lesz üde, sajátosan eredetei és páratlanul érzékeny színfoltja a hazai filmkultúrának. Lássuk hát, mit tud a magyar boyhood. Ritka az, amikor úgy állok fel egy dokumentumfilm megnézése után a székből, hogy nem azon agyalok, hogy melyik rendező tudná az adott sztoriból a legjobb játékfilmet rendezni. A Kix alkotói megteremtették számomra ezt az élményt és filmjük hatására az előbb…
