Indulás Fellini filmbirodalmába – A BIKABORJAK | Egyszer volt… | 1953

„Mama indulnom kell, vár egy másik hely…”

Egy háború utáni újságkivágás szerint Fellini egy robogó vonaton született. Ez a legelső legenda, amellyel a kortársak színesíteni igyekeztek a rendező életeseményeit.

A BIKABORJAK-ban Elsőként merül el határozottan Fellini számos domináns tematikus és képi témájában: a férfiak fejlődésének megakadásában, a házasságban és a hűtlenségben, a vidéki városok és a nagyvárosok életében, az elhagyatott éjszakai utcák melankóliájában és misztikumában, a tengerparton, magukban a filmekben. Ezek közül a témák és főbb képek közül sok már valamilyen kezdetleges formában megtalálható A fehér sejkben, és bizonyos mértékben a Varieté fényeiben is. A BIKABORJAK-ban azonban a cselekmény kiegészítő elemeiből a történet középpontjává válnak.

A filmnek már a címe is szokatlan, hiszen az olasz kifejezés, „vitelloni” (nagy fiatal borjak) közvetlenül a Riminiben beszélt dialektusból származik. Ezzel a szóval jelölik a kétkezi munkából élő emberek az adriai tengerpart városkáinak diákjait, polgár csemetéit és általánosságban mindazokat az arcátlanokat, akik átmulatott nyarak és álmodozó telek váltakozásában élnek.

Résztvevők: Katica, Oswald | Vágta: Oswald | Szignál hang: Sütő András | A felvétel időpontja: 2025.07.24