Sexeducation

A kétezer-húszas évek elejére végre sikerült túllépni az Ameikai Pite és más hasonló mentális kútmérgezést előidéző, gagyi, a fiatalok szexuális életével foglalkozó tinivígjáték árnyékán. A Sex Education külsőségeiben persze megőrizte az említett zsáner sajátosságait,  de a karakterek komplexitásával és a téma edukatív jellegű megközelítésével az alkotók képesek voltak értékekkel megtölteni ezt az amúgy meglehetősen kommersz műfajú sorozatot. A progresszív wokeizmus persze mindvégig átjárja a cselekményt. A sorozatban minden második fiatal a saját neméhez vonzódik, vagy a szexuális spektrum valamely szélsőségéhez sorolja a saját nemi identitását. Ez a körülmény ugyan nem ront nagyon az összhatáson, ráadásul brit sorozatról lévén szó, az adott kulturális környezetben még adekvátnak is tekinthető a különféle szexuális preferenciák ily mértékű megjelenítése, azonban szinte statisztikailag lehetetlen, hogy egy vidéki angol kisvárosban ennyire koncentráltan legyenek jelen a különféle szexuális kisebbségek reprezentánsai. Mindent összevetve kellemes meglepetés volt végignézni a sorozat eddigi három évadát, remélhetőleg a folyatatás is hasonlóan jól sikerül majd, mint az eddigiek.